Ma, azaz húshagyó kedd napján tartják a Palacsinta Világnapját. Ez a húsvét előtti 41. nap, a nagyböjt előestéje. Ez az utolsó lehetőség a böjt előtt a bőséges, kiadós ételek fogyasztására. Ide vezethető vissza a Palacsinta Nap is. Ilyenkor ugyanis a háziasszonyok még utoljára összeszedik a maradék lisztet, tojást, vajat, cukrot, s palacsintát sütnek belőle, így ezek az alapanyagok elfogynak, és nem kísértenek senkit a böjt időben.
A palacsinta folyékony tésztából készül. Hol vékonyra, hol vastagabbra sütik, s hol édesen, hol sósan eszik, ízesítik, töltik. Néhol felcsavarják, hajtogatják, néhol egymásra pakolják, csúsztatott palacsintának.
Palacsintás történeteket találhattok a Körbirodalomban is!
Lázár Ervin Manógyár című könyvében például 
van egy fejezet, amelynek címe: A soványító palacsinta. A humoros történetben a kissé kerekded Kriszti királykisasszony erőfeszítéseiről olvashatunk, ahogyan megpróbál leszokni kedvenc csemegéjéről a palacsintáról.
Fésűs Éva: A palacsintás király című meséje Dínóm-Dánom országban játszódik, ahol a nagyevő Tóbiás király uralkodik. Minden jól megy az udvarban, ám Derelye, a szakács jó kis tervet főz ki, hogyan egyék ki barátaival a királyt a vagyonából. Ám mint minden mesében, itt is van segítség, a királyfi és a bolond képében. A kacagtató mesében végül mindenki elnyeri méltó büntetését, és Derelye is megeheti, amit kifőzött.
Vadadi Adrienn a palacsinta táborba invitálja minden olvasóját ebben a remek kis könyvben. Az ovis mesék helyszíne az óvó néni kertje, ahol rengeteg mulatság vár a kicsikre a nyári szünetben. Sok mindent megtanulnak és felfedeznek a kis csapat tagjai. Fára másznak, bárányt szelídítenek, sárpocsolyában tapicskolnak, hajót úsztatnak a patakban, és persze palacsintát is sütnek.