1936. április 2-án látott napvilágot Kisújszálláson Csukás István Kossuth-díjas magyar költő, író.
Apja kovácsmester volt, aki az egész udvart műhellyé alakítva próbált megélni. Öccsével ebben a szegényes környezetben nevelkedett boldogan. A háború után a békéstarhosi zeneiskolába került egy zenetanár biztatására, és anyja közbenjárásával, bár apja nem lelkesedett ezért. Hegedűművész akart lenni, míg öccse ipari tanuló lett. Ez is egy boldog időszak volt az életében, hiszen tanulhatott, olvashatott, zenélhetett, kamarazenélt, előadásokon szerepelt. Nyáron pedig a családjával dolgozott építkezéseken, ahol igyekezett kezeit óvni. Kamaszosan lázadt apja ellen, az intézet ellen, ahol tanult, végül a zene ellen is, s bár felvették volna Zeneakadémiára, ő mégis inkább a jogi egyetemet választotta, majd azt otthagyván a bölcsészkarra járt. Végül azt sem fejezte be.
Életének döntő fordulójához érkezett, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja által beküldött versei első díjasok lettek. Tizenhét évesen már költő akart lenni. Eleinte felnőtteknek írt. Megjelentek első versei, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetőjük volt és egyike azoknak, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját. Többek között tagja volt ennek a csoportosulásnak Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly. A Fiatal Művészek Klubja annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, Munkaügyi Minisztérium belső lapjánál, Néphadsereg című lapnál, mint újságíró. Aztán találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott, aki „cserét” ajánlott. Csukás István a Magyar Televízióhoz került. Előbb, mint dramaturg, majd, mint országjáró munkatársa az akkor indított Hétmérföldes kamera gyerekhíradónak. 1960-as évek közepén Kormos István csábítására kezdett gyermekeknek írni. Majd később meg is örökölte Kormos asztalát a Móra Kiadóban. 1978-tól 1985-ig volt az ifjúsági könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukás Istvánnak eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Írt verseket, regényeket az ifjaknak, meséket, verses meséket. Halhatatlan mesefigurákat teremtett, mint például Süsü, a sárkány, Pom Pom, Mirr-Murr, Sün Balázs, vagy Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri. Ezeket a karaktereket láthattuk rajz- és bábfilmekben, tévé- játékfilmek készültek a könyvekből. Csukás István számtalan díjat is nyert zseniális munkásságának köszönhetően, melyen nem az első, s talán nem is az utolsó generáció nő fel.
Csukás István regényeit, verseit, meséit, munkáit megtaláljátok a Körbirodalomban!
