Kiegyezés

           

150 évvel ezelőtt ezen a napon szentesítette a magyar országgyűlés a kiegyezés néven ismert törvényeket. Az Ausztria és Magyarország között létrejött kiegyezés új fejezetet nyitott a két ország történetében.

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után az önkényuralom évei következtek. Az 1860-as években azonban közeledett a két ország egymáshoz, Bécsnek be kellett látnia, hogy a magyarok nélkül elveszítheti nagyhatalmi státuszát, ezért keresnie kell Magyarországgal a megegyezést. A magyarok részéről Deák Ferenc volt az, ki szintén hajlott a megegyezésre, szerinte a magyarok örökre szolgasorban maradhatnak, ha nem tudnak engedményeket tenni. Híres húsvéti cikkében arról írt, ha Magyarország hajlandó engedi 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos Ausztriával közös ügyeket, alkotmányossága biztosított lehet. A cikk alapvető szemléletváltozást indított el Magyarországon.

Az 1865-ben összehívott országgyűlésben Deák álláspontja győzedelmeskedett, Andrássy Gyula  – aki később a kiegyezés utáni első miniszterelnök is lett – vezetésével megkezdődtek a tárgyalások. A kiegyezést négy törvény rögzítette: 1867/XII, XIV, XV, XVI. törvénycikk.

A kiegyezés leglényegesebb pontjai:

  • Ferenc József előszentesítési jogot kap, vagyis törvényjavaslatot csak az ő egyetértése mellett lehet a Parlamentnek benyújtani.
  • A miniszterelnököt a király nevezi ki a parlament ajánlása alapján (1867/XII. tc.).
  • Az ország, önállóságot kap minden téren, 2 kérdéskört kivéve (külügy, hadügy, illetve ezek pénzügyei).
  • A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó, jelen esetben Ferenc József.
  • Az újoncmegajánlás a kormány kezében maradt.
  • Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes minisztériumokat állítanak fel, ilyen a külügy (Osztrák–Magyar Külügyminisztérium), a hadügy, illetve az ezek pénzügyeit intéző Osztrák-Magyar Pénzügyminisztérium)
  • A pénzügyekről külön „gazdasági kiegyezés” született.
  • A két ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (egyik évben Bécsben, másik évben Pesten).
  • A kiadásokról kvóta alapján osztoznak, amelyet 10 évente újratárgyalnak (itt meghatározott 30%-70% arány) (1867/XIV.tc). A megegyezés keretében Magyarország átvállalta az osztrák államadósság tetemes részét is.
  • Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre (1867. évi XVI. tc.)
  • Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.
  • Közös fizetőeszközt vezetnek be (korona).
  • A posta- és a távírdaügyet szinkronizálják.

A Körbirodalomban több olyan könyvet is találsz, amely ezt a korszakot mutatja be.