410 éve ezen a napon. 1608. március 7-én lépett trónra Báthory Gábor (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
1608. március 7-én úgy választották meg Báthory Gábort fejedelemmé, hogy bírta mind az erdélyiek, mind a Habsburgok – 1607 őszétől Rudolf Erdély kormányzójává nevezte ki –, mind a törökök bizalmát. Az ifjú fejedelem a porta jóindulatát elsősorban Bethlen Gábor kiváló kapcsolatainak és a direkt e célból megtett sztambuli útjának köszönhette. De Báthory erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta, és fővárosát, Szebent megszállta.
Báthory Gábor felelőtlen politikája (saját és a fejedelemség vagyonának eltékozlása, kegyencek felemelése, nyakló nélküli osztogatás, ígérgetés mindenkinek, városok kifosztása, kivégzések stb.) néhány év alatt a romlás szélére taszította Erdélyt. Már 1610-ben merényletet próbáltak meg elkövetni ellene, de azt még leleplezték. Az 1610–1611-es havasalföldi kalandját – amikor elűzte az ottani vajdát, s magát kiáltotta ki fejedelemnek – viszont már a török sem nézte tétlenül. A Porta kiutasította Báthoryt Havasalföldről, s egy új vajdát iktatott be.
A havasalföldi kaland a zsákmányon kívül mégis inkább kárt okozott, mivel a Báthory által elűzött Radu Șerban vajda császári segítséggel betört Erdélybe, s a földvári csatában vereséget mért a fejedelem seregére. Báthory nem tanult az eddigiekből, s ott folytatta Erdélyt rontó „kormányzati politikáját”, ahol abbahagyta. A helyzet lassan már az 1600-as évek eleji zűrzavaros állapotokat idézte. A végső romlás megakadályozásához egy új, tetterős, Erdély valódi érdekét néző fejedelemre volt szükség. Erre a szerepre először a Bethlenhez hasonlóan a törökkel jó kapcsolatokat kiépített Ghiczy András jelentkezett 1612-ben, de 1613 májusában a szultán az egy hónappal korábban a Habsburgokkal megkötött törökellenes szövetségi szerződés miatt letette Báthoryt a trónról, s a fejedelemmel ez utóbbi ügy miatt szembefordult korábbi főember, Bethlen Gábor mellett döntött. Bethlen megválasztását hatalmas török-tatár haderő felügyelte, Báthorynak esélye sem volt megakadályozni azt. A bukott fejedelem, hogy trónját megmentse, hajlandó lett volna Váradot török kézre adni, mire a hajdúk 1613. október 27-én meggyilkolták. A legenda szerint a meggyilkolt fejedelem holtteste tizenöt éven keresztül temetetlenül feküdt Nyírbátorban, s csak 1628-ban került sor Bethlen utasítására a temetésre.
Báthory Gáborról, az erdélyi fejedelmekről és Erdély történetéről is találtok könyvet a Körbirodalomban!
