Az emberiség amióta létezik, kutatja a jövőt. A delphoi jósda papjaihoz uralkodók fordultak a jövőbe tekintésért. A régmúlt jövőkutatói közé sorolhatók azok az emberek is, akik megalkották Stonehenge-t, vagy az aztékok napkő naptárát.
Sok-sok író is elképzelte a jövőt. Bizonyára te is ismered Jules Verne, Jókai Mór műveit, melyekben rengeteg olyan találmány szerepel, amelyre a 19. században még fantasztikumként gondoltak. Ilyen volt például a tengeralattjáró, a helikopter, a Holdutazás – mára ezek a dolgok már mind megvalósultak. Persze mi leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit hoz a jövő?
Sok tudós munkálkodik azon, hogy egy-egy tudományterület fejlődését és változását feltérképezzék. Ezeket a jövőképeket szcenáriónak nevezzük, de több forgatókönyv is lehetséges, hiszen a szcenáriók száma mindig több mint egy. A megatrend szót is bizonyára hallottad már, olyan hosszú távú folyamatok ezek, melyek a múltban és a jelenben alakultak ki, de meghatározzák a jövőt.
Ma még mi is csodaként tekintünk a robotokra vagy a gondolkodó lakásokra, vagy a nyaralásra a Marson, de lehet, hogy 100 év múlva már ezek is természetesek lesznek, mint ma a repülés, vagy a mobiltelefon.
Budapest, Tessloff Babilon, 2017.