Könyvek az anyaságról, nem csak anyáknak – Tematikus könyvajánló

           

Olyan történeteket szeretnénk ajánlani, amik az anyaságról szólnak. Annak minden szépségével és nehézségével együtt.

Szóljon ez a kis válogatás az apukáknak, nagyszülőknek, gyerekeknek és persze az anyáknak! Olyanoknak, akik egyedül szeretnek olvasni vagy épp együtt a családdal! Nevessünk és sírjunk ezeken a történeteken, amiben mindenki megtalálja magát, a lányát, a feleségét, az édesanyját vagy épp a gyermekét! Ezek a történetek nekünk,rólunk szólnak! 

Szeretlek anya – 31 őszinte vallomás

Sokszor ​azoknak fogalmazzuk meg a legnehezebben, hogy mennyire fontosak nekünk, akiket a legmélyebben, megmásíthatatlanul szeretünk. Akikkel a kötelékünk nem vágható el.
Ők az édesanyáink, és ezek leszünk mi is valakinek, amikor anyává válunk.
Ahogy megpillantottuk a zseniális művész, Quentin Gréban festményein az anyákat, éreztük, hogy mennyire jó lenne magyar alkotókat felkérni; írják meg gondolataikat, meséiket, vallomásaikat a belga illusztrátor képei mellé.
Így állt össze ez az album, telis-tele hiteles írásokkal az anyaság sokszínűségéről.
A művek szerzői: Almási Kitti, Balázsy Panna, Berg Judit, Boldizsár Ildikó, Csapody Kinga, Erdős Virág, Farkasházi Réka, Hadas Krisztina, Halász Judit, Havas Dóra, Horváth Lili, Karafiáth Orsolya, Kádár Annamária, Kárász Eszter, Koós Réka, Kozma Orsi, Krizsó Szilvia, Lackfi János, Nádori Lídia, Péterfy-Novák Éva, Rácz Zsuzsa, Schäffer Erzsébet, Soma Mamagésa , Szabó T. Anna, Szulák Andrea, Szurovecz Kitti, Tóth Krisztina, Tamás Zsuzsa, Turi Tímea

Budapest, Manó Könyvek, 2018.

Robert Munsch: Örökké szeretlek

Robert Munsch ritmikus prózája emberek millióit érintette meg az 1986-os megjelenése óta, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy már 15 millió példányban kelt el világszerte. A titok a történet megható egyszerűségében rejlik: az anyai szeretetet és az élet körforgását sikerült megragadnia.

Magyarországon Szabó T. Anna zseniális fordításában és Megyeri Annamária szívmelengető képeivel jelenik meg.

Budapest, Manó Könyvek, 2016.

 

Marta Gómez Mata: Anyukák világa

Van ​egy anyukavilág, ahol Bicikli anyuka ölelései puha kormánnyá változnak, ahol szundítani és ahova támaszkodni lehet, ahol Eper anyuka mindig, amikor úgy alakul, elpirul a boldogságtól, és Harmonika anyuka fülbemászóan, elegánsan és vidáman játszik egészen addig, míg titokban sírva nem fakad. Egy anyukavilág, ahol Sárkány anyuka fénylő és hosszú hátgerincén, mint egy villámvasúton, lecsúsznak a gyermekei, ahol Csipkerózsika anyuka teletölti az ágyat játékokkal, könyvekkel és reggelivel teli tálcákkal, és ahol Kalóz anyuka hajósinasaival reggelenként kifosztja a hűtőt.
Egy anyukavilág, ahol Sellő anyuka szeme olyan szép, mint a tengerekről verselő költők költeményei, ahol Csokoládé anyuka olyan melegséges és megnyugtató, akár egy csésze forró csokoládé, ahol Picasso anyuka kíváncsian megbámulja a világot, majd lerajzolja, és ahol Vonat anyuka a tökéletes logisztika, a precíz gépezet és erős motorok zsenije.
És egy anyukákkal teli világban ők mind Hercegnő anyukák, mert mindannyian hisznek a mesékben, és meggyőződésük, hogy léteznek boldogan végződő történetek.

Budapest, Naphegy Kiadó, 2016.

Vincent Cuvellier: Amikor életemben először megszülettem

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A mesélő kislány – a későbbi édesanya – megannyi szeretettel idézi fel élete első történéseit: ahogyan édesapja először nézett rá könnyekkel a szemében, vagy ahogyan ő tartotta kezében először gyermekét. „Amikor életemben először megszülettél, én másodszor is megszülettem, kicsim.” A bájosan naiv illusztrációkkal kísért szöveg sorra megidézi az élet nagy pillanatait: örömeinket, bánatainkat, reményeinket és álmainkat. A szerző éppolyan érzékenységgel ír az első gyász fájdalmáról mint az első becéző szavakról vagy az első szerelemről… Egy csodálatos, szívet melengető könyv, amit mindenkinek ajánlunk.

Budaörs, Vivandra, 2014.

Szergej Szedov: Anyukamesék

Volt egyszer egy anyuka…
Így kezdődik valamennyi mese, de közben annyiféle anyuka feltűnik: afrikai, francia, bátor és kevésbé bátor, feledékeny, figyelmes vagy szétszórt, néhányuk itt él a földön, de van közöttük földönkívüli is, és van, amelyik ejtőernyővel közlekedik … Bár nagyon különböznek egymástól, az életben ugyanolyanok, egy dologban biztosan: a gyerekeiket nagyon szeretik. Nincs a világon olyan ember, akit ne anya szült volna, így ezek a mesék mindenkit érdekelnek, gyereket és felnőttet ugyanúgy. Szedov meséi a modern orosz gyerekirodalom remekei: könnyed, meglepetésekkel teli, vidám, mégis mélyreható történetek. A szeretet fontosságáról szólnak.

Budaörs, Vivandra, 2013.

Lakner Artúr: Édes mostoha

Gyönyörű parkkal, csodálatos virágoskerttel övezett kastélyban él a regény kis hősnője, a csudaszép kislány, Hargitay Erzsike. A házban mindenki körülötte sürög-forog, és sokan próbálják felvidítani, ugyanis ő a Hargitay-kastély legszomorúbb lakója is egyben édesanyját nemrég veszítette el. Az árva kislánynak senki sem tud örömet szerezni, s amióta Ibolya kissasszony a maga kibírhatatlan éles, parancsnoki hangjával a házban átvette a hatalmat, nem is reméli, hogy a boldogság újra rá fog találni. Azonban édesapja újra találkozik ífjúkori szerelmével, a bájos Berényi Máriával, akit Erzsike előbb tanítónénijeként szeret meg, majd benne fog ráismerni édes mostohájára. Addig viszont Frici kutyájával, Picivel mindent megtesz, hogy mosolyt varázsoljon Erzsike arcára… Lakner Bácsi műve film formájában már világszerte sikert aratott, és hirdette a szeretet minden szomorúságot legyőző erejét.

Budapest, Manó Könyvek, 2017.

Farkas Nóra: Összeköt a szeretet

Hol volt Kobak, mielőtt megszületett volna? Mi az a láthatatlan madzag, ami akkor is összeköti az anyukájával, amikor éppen nincsenek együtt? Miért kell Kobaknak az óvodában maradnia, és mikor találkoznak újra? És mi vár rá ezen az ismeretlen helyen?

Ezt a kedves könyvet lapozgatva és Szepesi Szűcs Barbara képeit nézegetve mindent megbeszélhetünk. A történet végén játékos feladatok és kitöltendő oldalak segítik a kicsiket abban, hogy megbarátkozzanak a gondolattal, mostantól ők is óvodába járnak.

Budapest, Manó Könyvek, 2018.

Szabó Attila: Pocakmese

Az anyavárás 9 hónapja bizony hosszú idő. Talán rém unalmasan is telne, ha odabent nem lennének a titkos kalandok, és egy igaz barát, akivel a visszaszámlálás is vidámabban telik.
S míg a Pocakmese ifjú lakója arról ábrándozik, milyen jó lesz odakint, te, kedves olvasó, visszaemlékezhetsz, milyen jó volt odabent.
A Pocakmese izgalmas olvasmány mindazoknak, akik egyszer már megszülettek, és különösen azoknak, akik épp az új jövevény születését várják.

Budapest, Kolibri Kiadó, 2012.

 

Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék anyákról

Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? – teszi fel a kérdést a kötet előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagysikerű Mesék nőkről – férfiaknak és Mesék férfiakról – nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a mesén keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák.
Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. A jó anya önzetlenül kíséri és segíti gyermekei kibontakozását, és méltó módon – hamuban sült pogácsával – engedi el őket a szülői házból, ha eljön az ideje. Persze a legjobb anyának még a mesékben sem csak szerető, kedves és odaadó arca van – épp oly erőteljes a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másik arc is. Az utóbbi anyatípusból mintha kicsivel több került volna a mesékbe, s ennek oka elsősorban az, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak. A valóságban általában nem a „jó” anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék pedig nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell – mert rendbe lehet – hozni.
Ebben kíván segíteni ez a kötet anyáknak, apáknak, lányoknak és fiúknak.

Budapest, Magvető Kiadó,2017.

Farkas Kriszta: Málna mesék

Neked is problémát okoz, hogy csatlakozz-e a délutánonként a városon átcikázó, betáblázott órarendű gyerekek szüleinek táborához?
Vagy inkább nyugodtan dőlj hátra, és engedd el ezt a problémakört, hiszen te is felnőttél valahogyan annak idején – különórák nélkül?
Most akkor angolra, balettra és lovagolni vidd a gyerekedet, netán furulyázni és úszni, vagy leginkább sehová?
És ha viszed, akkor hogyan marad idő a játékra, a legkedvesebb közös elfoglaltságokra?
Nem vagy egyedül: a könyvben szereplő kislány, Málna szüleit pont ugyanezek a kérdések foglalkoztatják…és nem véletlenül, hiszen úgy tűnik, a család életében egyszer csak minden a feje tetejére állt.
A kötet e manapság nagyon jellemző dilemmában nyújt segítséget a szülőknek.
Olvasd fel a kisgyereknek a könyv elején szereplő kedves mesét – és próbáld ki az utána következő „különóra-kalauzban” felsorakoztatott praktikus tanácsokat, amelyeket a pszichológus szerző a legújabb kutatások alapján állított össze.

Budapest, Álomgyár Kiadó, 2013.

Kádár Annamária: Lilla és Tündérbogyó

E ​kötet Lilla és Tündérbogyó összes eddigi kalandját gyűjti egy csokorba. A Mesepszichológia első és második részében megjelent húsz mesét tíz vadonatúj követi, amelyek szórakoztatva segítenek a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztésében.

A mesék önéletrajzi ihletésűek: azokra az érzésekre építettem őket, amelyeket gyermekkoromban megéltem, és az emlékezetemből sikerült felidéznem. A bennem élő felnőtt faggatta a bennem élő gyermeket, és fordítva, a gyermek a felnőttet, hogy ezeket a korai belső élményeket minél hitelesebben tudjam visszaadni.

De miért is van szükség az érzelmi intelligencia fejlesztésére gyermekkorban? Ahhoz, hogy lelkileg egészséges felnőtteké váljunk, jó kapcsolatokat alakítsunk ki, képesek legyünk együttműködni másokkal, saját érdekeinket érvényesíteni, kezelni a konfliktusainkat, és helyes döntéseket hozni, tárgyi tudásunk mellett elemi szükségünk van „érzelmi ügyességre”, pallérozottságra is: az érzelmek felismerésének, megfogalmazásának és hatékony szabályozásának képességére.

Mindezt fokozatosan sajátítjuk el gyermekkorban. Ha megtapasztalhatjuk azt, hogy a szüleink érzelmileg hozzáférhetők, érzékenyek a szükségleteinkre, kifejezhetjük feléjük a negatív érzelmeinket is, és ezeket csillapítják, akkor belsővé tesszük ezt a mintát, így tanuljuk meg az érzelmi szabályozás képességét. Ugyanakkor az is lényeges, hogy szülőként is hitelesen, kongruensen fejezzük ki érzelmeinket, vagyis az, amit kifelé mutatunk, azonos legyen azzal, amit megélünk – így tudunk a személyiségünkön keresztül a legerősebben hatni a gyermekünkre. Ebben a folyamatban fontos segítséget jelenthetnek számunkra a mesék.

Tündérbogyó segít Lillának és a mesét hallgató gyermeknek is kifejezni az érzelmeit, megérteni és elfogadni azokat. Nem oktat ki, nem mondja meg, mit kell tenni, csupán ott van Lillával örömében, bánatában, magányában; együtt érez vele, amikor csalódott; megérti és visszatükrözi érzelmeit; törődik a szükségleteivel, és támogatja őt döntéseiben. Lilla kifejezheti előtte negatív érzelmeit is, nem kell tartania attól, hogy barátja kineveti vagy megkérdőjelezi azokat. Tündérbogyó példát mutat arra, hogyan lehet a fájdalmas belső élményeket – például a haragot, a testvérféltékenységet, a gyászt – feldolgozni, a félelmeket kezelni. Beszélgetnek szeretetnyelvekről, családi történetekről, az álmok, vágyak megvalósulásáról és a másság elfogadásáról is. A mesét hallgató gyermeknek a Lillával és Tündérbogyóval való azonosulás lehetőséget ad saját érzelmei megfogalmazására, kifejezésére és a hasonló önéletrajzi emlékek felelevenítésére.

Kívánom, hogy szülőként és pedagógusként mi magunk is legyünk Tündérbogyók, akik olyan élményekkel ajándékozzuk meg a gyermeket, amelyekre szívesen emlékszik majd vissza felnőttkorában, és amelyek erőforrást jelentenek számára a nehéz pillanatokban is.

Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2016.