1840. március 26-án 177 évvel ezelőtt ezen a napon készült az első sikeres fotó a Holdról. Készítője John William Draper (1811–1892) angol származású, de Amerikában élő filozófus, kémikus, történész és fotográfus volt.

106 éve ezen a napon született Joseph Barbera (New York, 1911. március 24. – Los Angeles, 2006. december 18.) amerikai rajzfilmkészítő, producer. Társával, a szintén híres William Hanna-val közös stúdiót hoztak létre 1957-ben. Ez volt a talán mai napig is sokak által ismert, emlegetett Hanna-Barbera, amelynek számos rajzfilmklasszikust köszönhetünk.

112 évvel ezelőtt 77 éves korában Amiens-ben elhunyt az utazási és tudományos-fantasztikus irodalom nagy 19. századi mestere, Jules Verne (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.), akit Magyarországon legtöbben csak Verne Gyulaként emlegetünk.

Korát megelőzve sok-sok olyan találmányt mutat be könyveiben, amelyek saját korában még a fantasztikumok világában léteztek, azonban azóta már mi is használjuk többségüket. Ilyen találmány például a tengeralattjáró, űrhajó, videokonferencia, napvitorla, kormányozható repülőgép.

1993 óta minden évben ezen a napon tartják meg világszerte a Víz világnapját.

A világnapot 1992-ben a Rio de Janeiro-ban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése. Végül a dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára az ENSZ 47. ülésszaka ezt a napot, március 22-t, a Víz világnapjává nyilvánította.

104 éve ezen a napon született meg Osvát Erzsébet (Beregszász, 1913. március 21. – Budapest, 1991. április 20.) költő, író, aki első sorban óvodásoknak és kisiskolásoknak írt. A gyermekirodalom elismert alakjának magánéletéről nem sokat tudunk, szinte csupán annyit, hogy tanítóképzőt végzett, alsósokat tanított Csetfalván, Péterfalván és Tiszaújlakon. Férjével, az író, műfordító, művészettörténész és könyvtárszakember Sándor Lászlóval előbb Ungvárra, majd később, már két gyermekükkel, Judittal és Jánossal Budapestre költöztek. Itt dolgozott az írónő a Magyar Írószövetség gyermekírói szakosztályán, a Kisdobos és Dörmögő Dömötör folyóiratok szerkesztőségében.

Ma van a bábszínházi világnap.

1929-ben a báb néhány szenvedélyes művelője, mindössze hét országot képviselve, azzal a céllal, hogy ezt a művészeti ágat minél nagyobb körben megismertesse és fejlessze, megalakította az UNIMA-t, a Nemzetközi Bábművész Szövetséget. „A világ minden részében báboznak. A báb műfajának hagyományát, a tradicionális technikákat arra használhatjuk, hogy megmutassuk a kulturális különbözőségeink mélyén rejlő általános humánumot.” – mondja Nancy Lohman Staub, aki a világnap üzenetet írta, a New Orleans-i születésű bábos, az atlantai bábművészeti központ és bábmúzeum alapítója.

110 éve ezen a napon született Sárközi Györgyné Molnár Márta (Budapest, 1907. március 21. – Budapest, 1966. augusztus 8.)  író, szerkesztő, műfordító. Édesapja a híres és sikeres író, Molnár Ferenc, édesanyja Vészi Margit hírlapíró. Első férje Horváth Zoltán politikus, tisztviselő volt, aki a második világháború alatt sok ember életét mentette meg. Második férje Sárközi György költő, publicista a Válasz című folyóirat szerkesztője, aki a világháború idején Szerb Antallal együtt a balfi táborban vesztette életét.

150 évvel ezelőtt ezen a napon szentesítette a magyar országgyűlés a kiegyezés néven ismert törvényeket. Az Ausztria és Magyarország között létrejött kiegyezés új fejezetet nyitott a két ország történetében.

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után az önkényuralom évei következtek. Az 1860-as években azonban közeledett a két ország egymáshoz, Bécsnek be kellett látnia, hogy a magyarok nélkül elveszítheti nagyhatalmi státuszát, ezért keresnie kell Magyarországgal a megegyezést. A magyarok részéről Deák Ferenc volt az, ki szintén hajlott a megegyezésre, szerinte a magyarok örökre szolgasorban maradhatnak, ha nem tudnak engedményeket tenni. Híres húsvéti cikkében arról írt, ha Magyarország hajlandó engedi 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos Ausztriával közös ügyeket, alkotmányossága biztosított lehet. A cikk alapvető szemléletváltozást indított el Magyarországon.

35 esztendővel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 19.), író, műfordító, József Attila-díjas költő, könyvtáros.