84 évvel ezelőtt ezen a napon 1933. március 7-én szabadalmaztatta Charles Darrow a Monopoly nevű társasjáték elődjét. A játék gyorsan népszerű lett, és Darrow rövidesen multimilliomos lett.

A játék eredeti ötlete azonban nem tőle származott. Az 1880-as évek végén volt egy „háziúr” nevezetű játék, amely nagyon hasonlít a Monopolyra, e játék feltalálója egy Elizabeth Maggie nevű hölgy volt.  A “háziúr” játékban is ingóságokat és ingatlanokat kellett gyűjteni. Darrow újítása az volt, hogy mesés vagyonokat és izgalmas versengést kínált a játékon belül, de új, tetszetős táblát is alkotott hozzá.  Nem sokkal később Darrow eladta szabadalmát a Parker Brothers játékgyárnak. Ez szerencsés üzlet volt mindkét oldalnak, Darrow meggazdagodott, és a játékgyár is hatalmas bevételre tett szert. 1935-ben volt olyan hét, hogy 20.000 játékot is eladtak.

200 évvel ezelőtt ezen a napon született a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.), tiszteletére ezt az esztendőt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. A Toldit 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára készítette, melyet megnyert művével.

A Toldi kézirata

A forradalom leverése után előbb rövid ideig bujdosott, majd Nagyszalontán tanított 1851 és 1860 között. Később Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára lett, így 1860-ban Nagyszalontáról Budapestre költözött. Költői munkája mellett nagyon komolyan vette ezeket a megbízatásokat és költői, művészi nagysága is hatott kortársaira, Szerb Antal így írt erről: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”

Költészetében a nagykőrösi korszak, valamint késői versei az Őszikék kiemelkedőek. Egyik legnagyobb ballada-költőnk, világirodalomi rangra emelkedett általa a műballada műfaja. Legismertebb balladái A walesi bárdok, Ágnes asszony, Tetemre hívás, Szondi két apródja.

Műfordítói munkássága is jelentős, Shakespeare Hamlet, János király, Szentiván éji álom című drámáit ültette át magyar nyelvre.

Arany János műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

Ma, azaz húshagyó kedd napján tartják a Palacsinta Világnapját. Ez a húsvét előtti 41. nap, a nagyböjt előestéje. Ez az utolsó lehetőség a böjt előtt a bőséges, kiadós ételek fogyasztására. Ide vezethető vissza a Palacsinta Nap is. Ilyenkor ugyanis a háziasszonyok még utoljára összeszedik a maradék lisztet, tojást, vajat, cukrot, s palacsintát sütnek belőle, így ezek az alapanyagok elfogynak, és nem kísértenek senkit a böjt időben.

A palacsinta folyékony tésztából készül. Hol vékonyra, hol vastagabbra sütik, s hol édesen, hol sósan eszik, ízesítik, töltik. Néhol felcsavarják, hajtogatják, néhol egymásra pakolják, csúsztatott palacsintának.

Palacsintás történeteket találhattok a Körbirodalomban is!

“Holdbeli csónakos, örök szerelmem, arany sajkádra vegyél fel engem. Sokat szenvedtem, sokat bágyadtam, a sötét erdőt könnyel áztattam. Eleget sírtam a földi porban, ölelj magadhoz a tiszta Holdban. Nem él a Földön, akire vágyok, holdbéli csónakos, te légy a párom.”

46 éve ezen a napon először mutatták be a budapesti Thália Színházban Weöres Sándor Holdbeli csónakos című művét.

Kazimir Károly rendezte az ősbemutatót. A szereposztás pedig a következőképpen alakult:

Holdbeli csónakos: Kozák András
Luna holdistennő: Thirring Viola
Pávaszem: Venczel Vera m.v. (szerepkettőzés)
Pávaszem: Hámori Ildikó f.h. (szerepkettőzés)
Medvefia, lapp trónörökös: Csikos Gábor
Vitéz László: Szabó Gyula
Bolond Istók: Mécs Károly (szerepkettőzés)
Bolond Istók: Monori Lili (szerepkettőzés)
Paprika Jancsi: Esztergályos Cecília
Memnon, szerecsen fejedelem: Harsányi Gábor
Hóhér: Peti Sándor
Idoméneus, krétai király: Szilágyi Tibor
Huang ti, kínai császár: Kollár Béla
Dumuzi, sumir főpap: Vallai Péter
Lapátos hindu: Gór Nagy Mária
Bennszülött: Szigeti András

A Holdbeli csónakos című művet a Körbirodalomban is megtalálhatjátok Berg Judit átdolgozásával.

100 évvel ezelőtt ezen a napon született Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) író, költő, klasszika-filológus. Csodagyerekként indult, csak 15 éves volt, amikor 1932-ben Karinthy Gáborral közös verseskötete megjelent.  A mulatságos tenger (1936) című kötet volt első önálló könyve. 1945-ben jelent meg a minden gyerek által ismert Állatkerti útmutató című szellemes verseskötete. A verseket sokszor hallhatjátok megzenésítve is Halász Judit vagy Koncz Zsuzsa előadásában.

Devecseri Gábor görög-latin szakon végzett az egyetemen. Az antik költészet, irodalom kezdettől fogva érdekelte, több tanulmányt is szentelt a témának. Az ókori klasszikus irodalom több jelentős művét ő ültette át magyarra. Az Odüsszeia, az Íliász, valamint Catullus versei, Plautus, Arisztophanész drámái is Devecseri Gábor fordításában jutottak el a magyar olvasókhoz.

Devecseri Gábor műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

175 éve ezen a napon született Karl May (Ernstthal,1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) az egyik legnépszerűbb kalandregényíró. A német regényírók közül az ő műveit adták el legnagyobb példányszámban. Gyermekkora nehéz volt, hiszen olyan szegény családba született, ahol még enni is alig jutott a gyerekeknek. Ezért Karl May vakon jött világra, csak négy éves korába nyerte vissza látását.

Felnőve előbb tanárként dolgozott, majd 1875-ben sikerült kiadatnia első regényét, amely egy csapásra sikeressé és népszerűvé tette. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg.

Karl May regényeit megtaláljátok a Körbirodalomban!

189 esztendővel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Általában Fazekas Mihály nevéről mindenkinek a Lúdas Matyi jut eszébe, holott, akárcsak kortársai, mesterien tudott verselni. Élt katonaként, parasztlegényekkel együtt, így ismeri azok gondjait-bajait. Verseiben a hangvétel, a téma ezáltal gyakran népiesebb, annak ellenére, hogy őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége. A nép furfangos gyermeke jelenik meg a Lúdas Matyiban is. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. De ezekben a hexameterekben erőltetés nélkül gördülnek a népi fordulatok.

Annak a Debrecenben virágzó irodalmi kultúrának volt ő az egyik legjelentősebb alakja a XIX. században, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé. Csokonaival és Földi Jánossal barátkozott össze, s ez a kör ösztönözte benne a költőt.  Emellett a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára is volt. Sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellel együtt írják a Füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában.

Mindezek mellett tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Számtalan művét hagyta az utókorra.

Fazekas Mihály műveit megtaláljátok a Körbirodalomban!