Ma van a bábszínházi világnap.

1929-ben a báb néhány szenvedélyes művelője, mindössze hét országot képviselve, azzal a céllal, hogy ezt a művészeti ágat minél nagyobb körben megismertesse és fejlessze, megalakította az UNIMA-t, a Nemzetközi Bábművész Szövetséget. „A világ minden részében báboznak. A báb műfajának hagyományát, a tradicionális technikákat arra használhatjuk, hogy megmutassuk a kulturális különbözőségeink mélyén rejlő általános humánumot.” – mondja Nancy Lohman Staub, aki a világnap üzenetet írta, a New Orleans-i születésű bábos, az atlantai bábművészeti központ és bábmúzeum alapítója.

110 éve ezen a napon született Sárközi Györgyné Molnár Márta (Budapest, 1907. március 21. – Budapest, 1966. augusztus 8.)  író, szerkesztő, műfordító. Édesapja a híres és sikeres író, Molnár Ferenc, édesanyja Vészi Margit hírlapíró. Első férje Horváth Zoltán politikus, tisztviselő volt, aki a második világháború alatt sok ember életét mentette meg. Második férje Sárközi György költő, publicista a Válasz című folyóirat szerkesztője, aki a világháború idején Szerb Antallal együtt a balfi táborban vesztette életét.

150 évvel ezelőtt ezen a napon szentesítette a magyar országgyűlés a kiegyezés néven ismert törvényeket. Az Ausztria és Magyarország között létrejött kiegyezés új fejezetet nyitott a két ország történetében.

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után az önkényuralom évei következtek. Az 1860-as években azonban közeledett a két ország egymáshoz, Bécsnek be kellett látnia, hogy a magyarok nélkül elveszítheti nagyhatalmi státuszát, ezért keresnie kell Magyarországgal a megegyezést. A magyarok részéről Deák Ferenc volt az, ki szintén hajlott a megegyezésre, szerinte a magyarok örökre szolgasorban maradhatnak, ha nem tudnak engedményeket tenni. Híres húsvéti cikkében arról írt, ha Magyarország hajlandó engedi 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos Ausztriával közös ügyeket, alkotmányossága biztosított lehet. A cikk alapvető szemléletváltozást indított el Magyarországon.

35 esztendővel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 19.), író, műfordító, József Attila-díjas költő, könyvtáros.

143 évvel ezelőtt ezen a napon, 1874. március 17-én született Kincsem, a leghíresebb, legyőzhetetlen magyar versenyló. Tulajdonosa, Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán látta meg a napvilágot. Két éves korában kezdett versenyezni, mire öt éves lett 54 versenyen indult és valamennyit meg is nyerte. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta túlszárnyalni.

58 évvel ezelőtt, 1959. március 17-én menekült el a dalai láma Tibetből Indiába. A jelenlegi 14. dalai láma Tendzin Gyaco, aki 1950 novemberében került trónra. Ő a tibetiek legfőbb vallási és politikai vezetője. A dalai láma szó jelentése: bölcsesség óceánja.

169 évvel ezelőtt ezen a napon tört ki 1848. március 15-én a pesti forradalom. E nap reggelén a forradalmi ifjúság a Pilvax kávéházban gyülekezett, itt szavalta el először Petőfi a Nemzeti dalt és felolvasták a Tizenkét pontot. Majd az egyetemisták is a forradalom mellé álltak, együtt vonultak a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot is. Délután három órakor nagy népgyűlés volt a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél. Érdemes tudnotok, hogy Petőfi itt nem szavalta el híres versét, de beszédet mondott. Nagyon rossz, esős idő volt aznap, mégis tízezer ember jelent meg a nagygyűlésen. Ezután a tömeg átvonult Budára a Helytartó Tanácshoz, majd kiszabadították börtönéből Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban a forradalom tiszteletére Katona József Bánk bán című darabját tűzték műsorra.

58 éve, ezen a napon mutatták be a Barbie-t, a népszerű játék babát.

Az előállítója a Mattel Inc., ám azt talán kevesebben tudják, hogy a Barbie baba megálmodója a játékgyártó vállalat alapítójának felesége, Ruth Handler volt. Ruth-t lánya, Barbara ihlette. Elnézegette, ahogyan a kislány papírból kivágott öltöztetős babával játszik, és akkor jött az ötlet, mi lenne, ha a kislányok felnőtt nőt mintázó babával játszanának. Az ötlet először nem nyerte el férje tetszését, ám később a német Bild Lilli mintájára mégis csak elkészült az amerikai változat, ami Ruth lányáról elnevezve, a Barbie nevet kapta. Ruhákat terveztek neki, történetet, szülőket, családot, párt, és rengeteg kiegészítőt kapott az elmúlt közel 60 esztendőben. Többféle járművet tanult meg vezetni, rengeteg állata volt, és sok szakmát „megtanult”. A baba a jelképe lett annak, hogy a nők is merhetnek nagyot álmodni, és bármi lehet belőlük. Ruth Handler így írt erről az önéletrajzában: „Az én elképzelésem az volt, hogy a babán keresztül a kislányok azzá válhatnak, akik csak szeretnének lenni. Barbie azt jelképezte, hogy a nőknek van választásuk.”