45 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Fazekas Anna (Budapest, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 2.) magyar író, szerkesztő, tanár. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is.
Békés, boldog ünnepeket kívánunk minden kedves Olvasónknak!
“Karácsony-táji álmaink
– cifrábbakat nem lát a lélek.
Fenyőfák díszes ágain
angyalhaj, csengő, gyertyafények.”
(Csorba Győző)
2018. január 2. kedd 16.30 Diavetítés
Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó
Bartos Erika: Nagypapa születésnapja
2018. január 4. csütörtök 16.30 Papírszínház
Grimm fivérek: Holle anyó
80 évvel ezelőtt ezen a napon született Marék Veronika (Budapest, 1937. december 19. ) József Attila-díjas (2010) magyar író, grafikus.
Marék Veronika Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte el. 1957-1958 között az Iparművészeti Főiskoladíszítő-festő szakán tanult. 1961-1963 között az Állami Bábszínház diákja volt.
1963-tól szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is írt. Évekig a Kisdobos, a Dörmögő Dömötör külső munkatársa volt. De ti is bizonyára ismeritek Boribon, a Kockásfülű nyúl, Kipp-Kopp, a Csúnya kislány vagy Laci és az oroszlán történeteit!
109 évvel ezelőtt ezen a napon született Szepes Mária, (Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.), magyar író, forgatókönyvíró, költő és színész. Kilenc-tíz évesen kezdett írni verseket, novellákat, de színészkedett is már három éves korától. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat.
„Jártam a jelenben, éltem a jövőben” – A Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása
Arany János a magyar kulturális közösségi tudat egyik sarkköve, alakját kivételes konszenzus övezi: a tisztesség, a mérték, a költői helytállás példaképe. Nem csupán a közoktatásnak része, de a közgondolkodásnak is, kultusza áthatja hétköznapjainkat.
A „Jártam a jelenben, éltem a jövőben” címmel összeállított tárlat Arany János életét, pályáját, költészetét mutatja be fotók, dokumentumok, kéziratok és idézetek sokaságán keresztül. A tabló-szerű kiállítás 10 nagy témát dolgoz fel. (Arany János származása, családja; költői indulása; a nagykőrösi évek; a forradalmi időszak; Petőfi barátsága; az Akadémia titkára; folyóiratok szerkesztője; műfordításai; időskori költészete.)
A kiállítás 2017. december 7-től 2018. január 30-ig látogatható a Tudásközpont épületében.
Morcos felhő hinti pelyhét,
estére már mély a hó.
Zúgó szélnek fittyet hányva
útnak indul Télapó.
Mentovics Éva
Hogy kicsoda is a Mikulás? Vagy te Télapó néven ismered? Nem is olyan egyszerű ezt megfogalmazni.
A kereszténység, ami a nyugati világ uralkodó vallása lett, átvett pogány ünnepeket és szokásokat. Ezek közé tartozott az északi népek (főleg a vikingek) azon szokása, hogy a téli napforduló idején megajándékozták egymást. Odin, Woden szász istenhez hasonlóan ajándékokkal megrakott szekerén száguldott át az éjszakai égbolton. A kereszténység Szent Miklós (a gyermekek védőszentje) napjához kapcsolta aztán ezt az ünnepet. Innen származik a Mikulás név.
350 évvel ezelőtt ezen a napon született Jonathan Swift (Dublin, 1667. november 30. – Dublin, 1745. október 19.) ír szatirikus író.
Édesapja halála után hét hónappal született. Első öt évét Angliában egy dajkával töltötte, miközben édesanyja Írországban maradt. Később dublini rokonok nevelték. 1682-től a dublini egyetemen tanult, de a bizonyítványát csak kegyelemből (by special favour) kapta meg. Tanulmányai befejeztével Angliába utazott, ahol egy befolyásos nyugalmazott politikusnak, Sir William Temple-nek lett a titkára. Néhány év múlva Oxfordban folytatta tanulmányait. Visszatérve Írországba, az anglikán egyház felszentelt papja lett.
