Kategória: Figyusz

Rideg Sándor

52 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) író. Egy uradalmi cseléd fiaként született, gyerekkorát a pusztán élte le. 1919-ben beállt vöröskatonának. A szocializmusba és a proletárdiktatúrába vetett hite egész életét végigkísérte, egy nyíltan kommunista író volt. A tanácsköztársaság bukása után Budapestre költözött, 1925-től kezdve rendszeresen lecsukták. Íróként először 1931-ben jelentkezett. Első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben írta meg, de megjelenésére még jó négy évet kellett várnia.

Tovább… →

Rodolfo

Figyeljék a kezemet, mert csalok!”

31 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rodolfo, polgári nevén Gács Rezső (született: Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16. –Budapest, 1987. január 25.) magyar bűvész, érdemes és kiváló művész.

Budapesten, a Józsefváros legmélyén, a Nagy Fuvaros utcában született, zsidó család gyermekeként. Édesapja eredetileg nyomdász, majd egy helyi pálinkamérés tulajdonosa volt. Csendes, nagyon visszahúzódó gyermek volt. Négy elemit és négy polgárit végzett, elsősorban anyagi okokból. Tizennégy éves korában inasnak adták a Gál úridivat-üzletbe. Családnevét (Gross) 1945 decemberében magyarosította Gácsra.

Bűvészkedésre egy kínai gyöngyárus inspirálta, aki megtanított neki egy bűvészmutatványt a dunai kavicsokkal. Odry Zuárd karolta fel és tanította az 1920-as évek második felében. Gyakori közös bemutatkozásaik után első önálló fellépését is mestere menedzselte 1929 tavaszán, s ettől fogva Pest és Buda számtalan egylete, klubja, szakmai és baráti köre hívta fellépni az ifjú mágust. Ekkor kapta Rodolfo Grosso művésznevét mesterétől.

Tovább… →

Mészöly Miklós

97 éve ezen a napon született Mészöly Miklós (Molnár Miklós néven született) (Szekszárd, 1921. január 19. – Budapest, 2001. július 22.) magyar író.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán 1942-ben szerzett jogászdoktori oklevelet. A második világháború alatt egy évig (1943–1944) frontkatonai szolgálatot teljesített, Szerbiában hadifogságba esett. Számos munkahelye volt (például malomellenőrként), majd 1947-től dolgozott először lapszerkesztőként. Írásai az 1940-es évek végétől jelennek meg. Az apai nagyanyjától felvett Mészöly családnévvel több tárcát és verset publikált a Tolna Megyei Kis Újságban. Először 1947. május 17-i írását jegyezte Mészöly Miklósként. 1950-től csak meséket és mese átdolgozásokat közölhetett.1951–52-ben Budapesten a Bábszínház dramaturgja.

Tovább… →

Móra Ferenc: Gyerek versek

Ebben a kötetben Móra Ferenc legismertebb és legkedveltebb gyerekeknek szóló verseit gyűjtötték össze. A cinege cipője, A csókai csóka, a Sétálni megy Panka vagy A didergő király című versek szinte mindenki számára ismertek. A verseket Varsányi Ferenc kedves, vidám rajzai kísérik. A CD-mellékleten Lestyán Attila előadásában szólalnak meg a költemények.

Budaörs, Amtak Bt. 2017.

Bartók Béla: Képeskönyv gyermekeknek

Ez a képeskönyv Bartók Béla híres népdalfeldolgozás-gyűjteménye, a Gyermekeknek alapján készült, 15 művet tartalmaz. Reich Károly színes rajzai, valamint a népdalok szövegeinek közlése mellett kották is segítik a gyerekeket, hogy közelebb kerüljenek a magyar népzenéhez. A művek Bartókné Pásztory Ditta előadásában a mellékelt CD-lemezen meg is hallgathatók.

Budapest, Móra Könyvkiadó, 2017.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

140 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője. A Pál utcai fiúk  1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Brazíliában, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. 

Tovább… →

Dékány András

115 éve ezen a napon született Dékány András (Kecskemét, 1903. január 11. – Budapest, 1967. május 30.) magyar író, újságíró. 1920-tól volt tengerész, műszerész, ügynök, asztalos, 1930-tól újságíró, kritikus. Kecskeméten érettségizett, majd Angliából küldött tudósításokat budapesti lapoknak. Hazatérve 1927-től a Magyarság, 1934 és 1944 között az Új Magyarság belső munkatársa, de más lapokban is publikált. 1941-ben a Magyar Cserkész Szövetség sajtóelőadója és vitorlásversenyző lett. A Velencei-tónál vásárolt hétvégi házában gyakori vendég volt Jávor Pál, a színészkirály is, akivel sokat horgászott. 1945 után a XI. kerületben dolgozott elöljáróként, majd természetkutatással foglalkozott.

Tovább… →

A világ első metróvonala

155 évvel ezelőtt ezen a napon nyitották meg a világ első metróvonalát Londonban. A vasútépítés az Egyesült Királyságban a 19. század elején vette kezdetét. 1854-re hat különböző pályaudvar készült el közvetlenül a belváros peremén. A közúti forgalom jelentősen megnövekedett a város környékén részben azért, mert a vonattal közlekedő utasok közúton folytatták az utazásukat a város központjába. Az ötlet, mely szerint földalatti vasúttal volna célszerű összekötni a City of London körzetét a jelentősebb pályaudvarokkal már az 1830-as években megszületett, azonban azt nem vették fontolóra egészen az 1850-es évekig, amikor is úgy gondolták, hogy megoldást jelenthet a megemelkedett közúti forgalom problémájára. 1863. január 10-én a Metropolitan Railway megnyílt az utazóközönség előtt. Néhány hónap leforgása alatt a naponta szállított utasok száma elérte a 26 000 főt.

Tovább… →