Kategória: Évfordulók

10 forintos bankjegy

71 évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg az új 10 forintos bankjegy. Az egyik első értékálló, réznyomatos bankjegy előoldalán Petőfi Sándor költő arcképe, hátoldalán Jankó János Folyóparti táj című festménye volt látható. Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész munkáját a korabeli sajtó Európa legszebb bankjegyének minősítette.

Tovább… →

Valentin-nap

1748 évvel ezelőtt, 496. február. 14-én I. Gelasius pápa elrendelte, hogy e napon ünnepeljék Szent Valentin napját. Az ősi pogány templomi áldási ceremóniákból alakultak ki a Valentin-napi szokások. Ezt a napot az angolok már 1446-ban ünnepelték. Az 1700-as években váltak divatossá a Valentin-verseskötetek, a XIX. században ezen a napon már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek. A Valentin-nap megünneplése Magyarországon 1990-ben éledt fel.

Tovább… →

Rideg Sándor

52 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) író. Egy uradalmi cseléd fiaként született, gyerekkorát a pusztán élte le. 1919-ben beállt vöröskatonának. A szocializmusba és a proletárdiktatúrába vetett hite egész életét végigkísérte, egy nyíltan kommunista író volt. A tanácsköztársaság bukása után Budapestre költözött, 1925-től kezdve rendszeresen lecsukták. Íróként először 1931-ben jelentkezett. Első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben írta meg, de megjelenésére még jó négy évet kellett várnia.

Tovább… →

Rodolfo

Figyeljék a kezemet, mert csalok!”

31 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rodolfo, polgári nevén Gács Rezső (született: Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16. –Budapest, 1987. január 25.) magyar bűvész, érdemes és kiváló művész.

Budapesten, a Józsefváros legmélyén, a Nagy Fuvaros utcában született, zsidó család gyermekeként. Édesapja eredetileg nyomdász, majd egy helyi pálinkamérés tulajdonosa volt. Csendes, nagyon visszahúzódó gyermek volt. Négy elemit és négy polgárit végzett, elsősorban anyagi okokból. Tizennégy éves korában inasnak adták a Gál úridivat-üzletbe. Családnevét (Gross) 1945 decemberében magyarosította Gácsra.

Bűvészkedésre egy kínai gyöngyárus inspirálta, aki megtanított neki egy bűvészmutatványt a dunai kavicsokkal. Odry Zuárd karolta fel és tanította az 1920-as évek második felében. Gyakori közös bemutatkozásaik után első önálló fellépését is mestere menedzselte 1929 tavaszán, s ettől fogva Pest és Buda számtalan egylete, klubja, szakmai és baráti köre hívta fellépni az ifjú mágust. Ekkor kapta Rodolfo Grosso művésznevét mesterétől.

Tovább… →

Mészöly Miklós

97 éve ezen a napon született Mészöly Miklós (Molnár Miklós néven született) (Szekszárd, 1921. január 19. – Budapest, 2001. július 22.) magyar író.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán 1942-ben szerzett jogászdoktori oklevelet. A második világháború alatt egy évig (1943–1944) frontkatonai szolgálatot teljesített, Szerbiában hadifogságba esett. Számos munkahelye volt (például malomellenőrként), majd 1947-től dolgozott először lapszerkesztőként. Írásai az 1940-es évek végétől jelennek meg. Az apai nagyanyjától felvett Mészöly családnévvel több tárcát és verset publikált a Tolna Megyei Kis Újságban. Először 1947. május 17-i írását jegyezte Mészöly Miklósként. 1950-től csak meséket és mese átdolgozásokat közölhetett.1951–52-ben Budapesten a Bábszínház dramaturgja.

Tovább… →

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

140 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője. A Pál utcai fiúk  1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Brazíliában, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. 

Tovább… →